T�rt�nelem - AZ �J �VEZRED ARSENALJA

Annak ellen�re, hogy Arsene Wenger 1996-os �rkez�se ut�n az egy�ttes eg�szen a 2005-2006-os id�nyig nem v�gzett m�sodikn�l rosszabb helyen a bajnoks�gban, a csapathoz k�zel�ll�k m�g most sem gondolj�k �gy, 2000-es �vek els� fele igazi aranykor lett volna az �gy�sok t�rt�net�ben. Val� igaz, m�r 2000 tavasza is el�revet�tette a megpr�b�ltat�sokat. Az egy�ttes ism�t ez�st�rmes lett a pontvad�szatban a MU m�g�tt, az UEFA kup�ban pedig Vieir��k hi�ba meneteltek eg�szen a d�nt�ig, ott a Galatasaray jobbnak bizonyult, �gy az a szezon is tr�fea n�lk�l z�rult. Wenger a t�rt�ntek ut�n kifejtette, hogy nyerni csak a keret tov�bbi er�s�t�se �r�n lehet, elm�let�t pedig igyekezett a gyakorlatba is �t�ltetni. A ny�ri �tigazol�si id�szakban t�vozott k�t olyan labdar�g�, akikre a tr�nernek nem volt sz�ks�ge: a ’90-es �vekbeli Arsenal v�delem egyik tagja Winterburn, �s az 1998-as VB horv�t g�lkir�lya Davor Suker, mindkettej�ket a szint�n londoni West Ham h�vta soraiba. �rkezett viszont a honfit�rs Sylvain Wiltord a Bordeaux-t�l klubcs�csot jelent� 13 milli� font�rt �s a fiatal brazil k�z�pp�ly�s, Ed� a Corinthianst�l. A p�lya k�z�ps� r�sz�nek megac�loz�s�t val�ban fontosnak �rezhette az edz� hiszen oda �jabb k�t futballist�t v�s�rolt a Mallorc�b�l �rkez� kameruni Lauren Etame-Mayer �s a Marseille sz�ls�je, Robert Pires szem�ly�ben – a dolog sz�ps�ghib�ja csak annyi volt, hogy nem Overmars �s Petit mell�, hanem helyett�k. A �j id�ny a k�ltekez�s ellen�re nem a sikerekt�l, sokkal ink�bb a botr�nyokr�l maradt eml�kezetes. A g�rda amelyben a t�voz� Petit hely�t �rdekes m�don az alaphelyzetben v�d� Grimandi vette �t, veres�ggel kezdte a pontvad�szatot a Sunderland ellen, de nem is ak�rmilyennel! Vieir�t ki�ll�tott�k, amit a francia nem viselt valami j�l, a torzsalkod� feleket sz�tv�lasztand� Wenger is k�zbel�pett – „jutalma” 12 m�rk�z�sre sz�l� eltilt�s volt a sz�vets�g r�sz�r�l, ami azt jelentette, hogy a bajnoks�g k�zel harmadr�sz�ben nem �lhetett a kispadon egy�ttese tal�lkoz�in. Az „�r�k” m�sodik titulus pedig kezdett r�ragadni a g�rd�ra. A nagy riv�lis v�r�s �rd�g�ket ism�t csak nem tudt�k megszor�tani Henry�k, akik Bajnokok Lig�j�ban m�r a negyedd�nt�ben b�cs�ra k�nyszer�ltek. A jav�t�si lehet�s�g adott volt, az FA kupa d�nt�j�ben a Liverpoolt kellett volna k�t v�llra fektetni a siker �rdek�ben. J�l is kezd�d�tt a tal�lkoz� a londoniak szempontj�b�l, vezet�st szereztek, �m a v�r�s�k Owen villan�sainak k�sz�nhet�en ford�tottak, �gy az �gy�sok �jabb, tr�fea n�lk�li szezont z�rtak. Mindezt nem viselte k�nnyen az egyik legnagyobb klasszis, Vieira, aki 2001 nyar�n komolyan foglalkozott a t�voz�s gondolat�val, hiszen a Juventus �s a riv�lis MU is t�rt karokkal v�rta az id�nyt hat g�llal z�r� k�z�pp�ly�st. A helyzetet tov�bb s�lyosb�totta, hogy az egy �vvel kor�bban leigazolt Pires k�z�lte, ha Vieira megy, � sem marad – neki a Valencia udvarolt. Ebben a szitu�ci�ban vette el� Wenger legend�s meggy�z� erej�t, �s biztos�totta Vieir�t arr�l, hogy a ny�ron megfelel�en meger�s�ti az egy�ttest annak �rdek�ben, hogy v�gre nyerjenek valamit. B�r egy ideig csak pletyk�k hangzottak el, v�g�l szinte minden csapatr�szbe �rkezett meghat�roz� futballista. Az egyetlen poszt amely kimaradt a sz�r�sb�l a kapus� volt, ahol az akkor a harmincnyolc esztend�s Seaman tov�bbra is megtartotta hely�t (b�r lehets�ges ut�dak�nt felvet�d�tt Jerzy Dudek neve). A h�tv�dsorba – nagy vihart kavarva a gy�l�lt Tottenham bekje, Sol Campbell j�tt, a k�z�pp�lya bal oldal�ra Giovanni van Bronckhorstot sz�nta Wenger – a legfur�bb, egyben legnagyobb �sszeg� transzfer viszont a csat�rsort �rintette. A tr�nert azel�tt is �s az�ta is sz�mtalan kritika �rte amitt, hogy nem b�zik az angol els�sorban a saj�t nevel�s� fiatalokban, az akkor h�szesztend�s, koroszt�lya legtehets�gesebb brit t�mad�j�nak tartott Francis Jeffens�rt azonban nem kevesebb mint nyolcmilli� fontot adott ki – akkor amikor ebben a csapatr�szben rendelkez�s�re �llt Henry, Bergkamp, Wiltord �s Kanu is. �s b�r nem az �jonnan szerz�dtetett labdar�g�k hozt�k meg a sikert, 2002-ben v�gre �r�lhetett a Highbury k�z�ns�ge. A teljes csapat kitett mag��rt, a bajnoki aranyat az �gy�sok Wiltord g�lj�val az Old Traffordon szerezt�k meg, a f�h�s azonban Ljungberg volt, aki az utols� h�t fordul�ba hat g�lt r�gott, �sszesen pedig k�z�pp�ly�s l�t�re 12 tal�lattal z�rta az id�nyt. A vill�ml�pt� sv�d g�lt szerzett az FA kupa d�nt�j�ben is, amelyet az �gy�sok 2:0-ra nyertek meg – a kilencven perc k�t igazi �regharcos utols� nagy dob�s�t hozta: Adams kiv�l�an j�tszott Lampard�k ellen, a sz�ps�gd�jas vezet� g�l Parlour nev�hez f�z�d�tt. Siker�lt a dupl�z�s, �m a gy�zelmi m�mor ut�n Wengernek k�t, r�g�ta h�z�d� probl�m�val is szembe kellett n�znie. Az egyik az el�regedett v�delem lev�lt�sa volt. 2002 nyar�n Dixon �s Adams is felhagyott a j�t�kkal, a legend�s n�gyesb�l �gy csak Keown maradt meg h�rmond�nak, akinek azonban lej�rt szerz�d�s�t a francia tr�ner k�t �vvel meghosszabb�totta – de hasonl�an cselekedett a szint�n nem fiatal Luzsnij eset�ben is. Mint m�r annyiszor, a gall edz� a megold�st egy honfit�rs�ban l�tta, m�gpedig a Lille-t�l megvett Pascal Cyganban, akit nagyra tartott akkort�jt, kijelentve, hogy a tar bekk hamarosan a francia v�logatottban is helyet harcol majd ki mag�nak. Cygan azt�n nem v�ltotta be Wenger rem�nyeit, a bajnoki c�mv�d�s pedig nem siker�lt. A m�sik sarkalatos k�rd�st a kapusposzt jelentette. Wenger nem b�zott a saj�t nevel�s� Stuart Taylorban, k�lf�ld�n keresg�lt �j port�st. Az ide�lis Seaman – ut�dot az uruguayi Fabian Cariniben a Juventus cserekapus�ban v�lte felfedezni, mindenben meg is egyeztek a felek, hogy azt�n az �zlet az utols� pillanatban k�tba essen. V�szhelyzet volt, v�g�l az �gy�sok az egyiptomi sz�rmaz�s�, sv�d Rami Shaabant szerz�dtett�k a Djurgardent�l. Az �sszel azt�n hol Seaman, hol Shaaban volt s�r�lt, �gy az �vk�zi �tigazol�si id�szakban megint aktu�liss� v�lt a t�ma, a j�l �rtes�ltek az argentin v�logatott Sebastian Saj�t, a brazil vil�gbajnok Marcost �s a francia Mickael Landreau-t emlegett�k – de megint egy „v�szmegold�s” lett a befut� a veter�n francia Guillaume Warmuz szem�ly�ben, aki azt�n a tavasszal egy meccsen sem v�dett a Premier League-ben. A t�len m�g az �len �llt a bajnoks�gban a csapat, de jelent�s s�r�l�shull�m s�jtotta, sz�ks�g lett volna n�h�ny �j szerzem�nyre: akkor sz�lt r� Wengerre a vez�rkar, hogy adjon le az ig�nyeib�l, mert kell a p�nz az �j stadion �p�t�s�re. Meggyeng�lt a v�delem, amelyben Lauren �s Kolo Tour� s�r�l�ssel bajl�dott, ennek ellen�re eladt�k a saj�t nevel�s� Matthew Upsont. A k�z�pp�lya is „elfogyott”, ahonnan m�g a ny�ron engedt�k el a vil�gbajnoks�gon villog� Inamoto Junicsit, pedig Ljungberget cs�p�s�r�l�se miatt m�teni kellett, nem volt eg�szs�ges Pires �s van Bronckhorst sem (Wenger kiszemeltje a PSV-b�l Mark van Bommel volt, aki�rt n�mi p�nz mellett Kanut k�n�lta az eindhovenieknek, akik azonban csukl�b�l visszadobt�k az aj�nlatot). A bajnoks�g v�g�n a helyzet megbosszulta mag�t, kilenc fordul�val a z�r�s el�tt m�g �t pont volt az �gy�sok el�nye a MU-val szemben, v�g�l ugyanennyivel maradtak el a v�r�s �rd�g�k m�g�tt, vagyis kilenc m�rk�z�s alatt 10 pontos h�tr�nyt szedtek �ssze, r�ad�sul akkor m�r a Bajnokok Lig�j�val sem kellett foglalkozniuk. Egy tr�fea az�rt beker�lt a vitrinbe, az FA kupa fin�l�j�ban az �v k�zben t�rds�r�l�ssel bajl�d� Pires �rte el a sorsd�nt� g�lt a Southamton ellen. 2003 nyar�n v�gs� st�diumba �rkezett a kapusprobl�ma: 13 �v ut�n, 39 esztend�sen a lej�rt szerz�d�s� Seaman elhagyta a klubbot. Lehets�ges ut�dk�nt felmer�lt R�st� Recber, Christian Abbiati, Flavio Roma �s Santiago Canizares neve is, �m Wengernek nem �llt rendelkez�s�re el�g p�nz ny�lbe �tni ezeket az �zleteket. �gy esett a v�laszt�s Jens Lahmannra, aki ezzel egy�tt a sporol�s jegy�ben a ny�r legnevesebb Arsenalos igazol�sa lett (a Luzsnijt �s van Brockhorstot p�tolni hivatott Gael Clichyhez �s Philippe Senderoshoz k�pest mindenk�ppen). A riv�lisok ek�zben sorra igazolt�k a nemzetk�zi szt�rokat. Wenger azonban a 2003-2004-es szezonra egy olyan, kis l�tsz�m�, egys�ges g�rd�t kov�csolt �ssze amelynek teljes�tm�ny�re az eg�sz futballvil�g felkapta a fej�t. Henry hihetetlen temp�ban termelte a g�lokat, �s a teljes csapat Campbell-lel, Cole-lal meg a t�bbiekkel egy�tt �lete form�j�ban futballozott. A szezon k�zben az Arsenal �j veretlens�gi rekordot �ll�tott fel, sim�n megnyerte a bajnoks�got, veretlen maradt, ezzel megism�telte a Preston North End 1888-89-es rekordj�t. Tette mindezt �gy, hogy Wenger csak 21 j�t�kost vetett be, ami legkevesebb volt az �lvonalbeli csapatok k�z�l, de ebben a l�tsz�mban m�r  benne van Wiltord, Kanu, Keown, Justin Hoyte �s Aliadiere is, akik alig kaptak lehet�s�get a francia mestert�l, valamint Vieira �s Lauren, akik sok�ig s�r�l�ssel bajl�dtak. A z�r�skor az Arsenal el�nye a m�sodik Chelsea-vel szemben 11, a harmadik MU-val szemben pedig 15 pont volt. Az �gy�sokn�l a ny�r folyam�n tov�bb folytat�dott a sp�rol�s transzferpolitika, t�bb nagyobb fizet�s� veter�n t�vozott ( Parlour, Keown, Kanu), �s elment a csal�d�st okoz� Jeffers is. Az �rkez�k fiatalok �s viszonylag olcs�k voltak, Robin van Persie �s Mathieu Flamini t�k�letesen beleillett az �j elk�pzel�sbe. Vel�k egy�tt bemutatkozott a bajnoks�gban az el�z� szezont a tartal�kok k�z�tt t�lt� Francesc Fabregas is, a „csik�csapat” pedig szeptemberben ott folytatta, ahol m�jusban abbahagyta: Jos� Antonio Reyes form�ba lend�lt, Henry tov�bbra is sz�molatlanul l�tte a g�lokat �s adta a g�lpasszokat. A fordul�pontot a tized�t�dik k�r, az Old Traffordon elszenvedett veres�g jelentette, ahol az �gy�sok (t�bbek k�z�tt n�h�ny vitathat� j�t�kvezet�i �t�letnek k�sz�nhet�en) 2:0-s veres�get szenvedtek, �s ezzel megt�rt a lend�let�k. Wenger tan�tv�nyit egy nagyobb s�r�l�s hull�m is s�jtotta ezut�n, a Chelsea v�g�l 12 ponttal bizonyult jobbnak a bajnoks�got m�sodik helyen z�r� g�rd�n�l. Abban az id�nyben, a Crystal Palace ellen t�rt�nt meg az a „cs�fs�g” is, hogy az Arsenal els� csapatk�nt az angol futballt�rt�nelemben, �gy j�tszott v�gig egy m�rk�z�st, hogy angol futballista nem l�pett p�ly�ra k�tel�k�ben. M�gsem z�rult tr�fea n�lk�l a szezon, az FA kupa ism�telt megnyer�s�nek volt k�sz�nhet�: az �gy�sok nagy szerencs�vel, tizenegyesekkel m�lt�k fel�l a MU-t – az ut�ls� b�ntet�t pedig az a Vieira �rt�kes�tette, akinek, mint k�s�bb kider�lt, ez jelentette a b�cs�t a piros feh�rekt�l. A vil�g- �s Eur�pa-bajnok franci�t a Juventus vitte el 20 milli� eur��rt, az �rte kapott �sszeg nagy r�sz�t, 15 milli�t Wenger r�gt�n fel is haszn�lt a feh�rorosz k�z�pp�ly�s, Alekszandr Hleb megv�tel�re, mik�zben Edu szerz�d�se lej�rt�val ingyen t�vozott. Hleb mellett csak m�g egy �jabb fiatal tehets�g, a kameruni Alexandre Song Billong �rkezett, term�szetesen Franciaorsz�gb�l, a szint�n t�vozni sz�nd�koz� Ashley Cole pedig egy eml�kezetes botr�ny v�g�n m�giscsak szerz�d�st hosszabb�tott. Rosszul kezdte a 2005-2006-os szezont az egy�ttes, Henry megs�r�lt, a szurkol�k v�g�l �r�lhettek, hogy husz�ros hajr�val a Tottenhamot megel�zve a klub befutott a negyedik, m�g BL selejtez�t �r� helyre – Wenger �rkez�se �ta el�sz�r fordult el�, hogy a csapat a m�sodikn�l rosszabb poz�ci�ban fejezte be a pontvad�szatot. Elk�pzelhet�, a visszaes�s h�tter�ben az �llt, hogy a  futballist�k a nemzetk�zi porondra koncentr�ltak, hiszen az Arsenaln�l mindenn�l jobban v�gynak egy eur�pai kupadiadalra. Ez azonban az id�n sem j�tt �ssze, pedig Henry�k nagyon k�zel ker�ltek hozz�, a Barcelona azonban egy eml�kezetes d�nt�n fel�lm�lta a londoniakat. 2006 nyar�n azt�n szok�s szerint szok�s szerint az �r�m �s az �r�m kevered�se volt napirenden: Pires szerz�d�se lej�rt�val ingyen t�vozott, a veter�n Holland g�lv�g�, Bergkamp pedig sz�gre akasztotta a cip�j�t – az � b�cs�meccs�t azonban m�r a vadonat�j, minden ig�nyt kiel�g�t� Emirates Stadiumben tekintette meg a k�z�ns�g. Az a k�z�ns�g amely, miut�n szerz�d�st hosszabb�tott, az �j id�nyben is l�thatja j�tszani Henryt, valamint a leg�jabb, h�tmilli� font�rt �rkezett szt�rigazol�st, a cseh v�logatott ir�ny�t�j�t, Tom�s Rosickyt. Folyt. k�v.